A Gyakorlóiskolák Iskolaszövetsége 2002-ben jött létre és célkitűzéseink között szerepelt, hogy az országos iskolafejlesztési elképzeléseket teszteljük és összehangoljuk, a gyakorlati képzés együttműködési formáit bővítsük, hatékonyságukat növeljük. A gyakorlati képzés sajátos nevelési-oktatási érdekeinek megjelenítését és azok képviseletét is vállaltuk az állami és a fenntartói szervezetekben.

Célunk, hogy a szövetséghez tartozó intézmények átadják egymásnak tapasztalataikat, módszereiket, a helyi és a már jól bevált kezdeményezéseket megismertessék egymással. Szövetségünk jelenleg 26 gyakorlóiskolát tömörít magába, az intézményekben 1725 nevelő dolgozik, 18 653 diák (3-18 év közötti tanuló) tartozik az iskolaszövetséghez az alábbi bontásban.

A gyakorlóintézmények főbb szervezeti jellemzői az alábbiak: 

• intézmény fenntartója olyan felsőoktatási intézmény, amely pedagógusképzést folytat,
• gyakorló köznevelési intézményeink rendelkeznek vezetőtanárokkal, illetve a gyakorlati képzésért felelős vezetővel (igazgatóhelyettessel),
• intézményeinkben óvodapedagógus, tanító és tanár szakos hallgatók képzési gyakorlata folyik,
• a tanítási gyakorlatokat a vezetőtanárok mentorálják, akik munkája komplex fejlesztő tevékenység,
• a gyakorlóintézmények aktívan részt vesznek a pedagógus-továbbképzések megvalósításában.

Gyakorlóintézményi státuszért minden évben folyamodhatnak az intézmények. A gyakorlóintézménnyé válás követelményeit kormányrendelet (87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 3.) szabályozza. A rendelet melléklete részletesen leírja a követelményeket, pl. a gyakorlati képzésért felelős vezetővel is rendelkeznie kell az intézményeknek, aki maga is vezetőtanár, illetve az intézményen belül a pedagógusoknak legalább a fele megfelel a vezetőpedagógusi feltételeknek. A szabályozás azt is leírja a gyakorlóintézmények kritériumai között, hogy hány hallgató vesz részt a gyakorlati képzésben, illetve, hogy hány hallgató juthat egy vezetőtanárra. A rendelet előírja, hogy a pedagógusképzés szervezeti keretének is biztosítottnak kell lennie.

A gyakorlóiskolai gyakorlatok lebonyolítása mellett az ott dolgozó pedagógusok aktívan vesznek részt a hallgatók egyetemi képzésében. Egyrészt a különböző kurzusokhoz kapcsolódó intézményi és óralátogatások során bemutatóórákat és konzultációkat, szemináriumokat tartanak, másrészt bekapcsolódnak egyetemi elméleti kurzusokba is oktatóként, leggyakrabban módszertani órákat tartanak, utóbbiaknál maga a gyakorlóiskola biztosít helyszínt és valós pedagógiai helyzeteket a kurzus hatékony és gyakorlatias jellegét támogatva. Ezekben az intézményekben az országos átlag fölött dolgoznak mesterpedagógusok, kutatótanárok, akik mester- és kutatóprogramjának alappillére a hallgatók képzésébe való aktív bekapcsolódás. Mindezeken felül a gyakorlóintézmények pedagógusai az országos átlagot messze meghaladó arányban dolgoznak felsőoktatási és köznevelési projektek megvalósításában, többek között tananyagfejlesztésben, a pedagógus életpálya-modellel kapcsolatos szakértői, szaktanácsadói tevékenységben, az érettségi és a középfokú felvételi vizsgák írásbeli feladatainak kidolgozásában. A legutóbbi kutatások azt igazolták, hogy azok a pedagógusképzési és pedagógustovábbképzési kurzusok a leghatékonyabbak, ott a legnagyobb a résztvevők elégedettsége, ahol az egyetemi képzést, továbbképzést gyakorlóiskolai tanárok tartják. A hallgatói visszajelzések alapján a gyakorlóiskolai tapasztalatok meghatározóak a pálya iránti elköteleződésben.

A gyakorlóiskolák jelentősége. A hallgatói elégedettségmérésekből egyértelműen kiderül, hogy a gyakorlóintézményekben szerzett tapasztalatok alapvető jelentőségűek a pedagógussá válás folyamatában. A pedagógusjelöltek képzésük során itt szereznek elsőként valós élményeket, immár a pedagógus oldaláról a diákokról, az oktatás-nevelés folyamatáról, amelyek segítik őket a pályaszocializáció során. Itt próbálhatják ki mindazon tudáselemeket, amelyeket addigi képzésük során megszereztek, elsőként ezekben az intézményekben érik őket olyan hatások, amely a pedagóguspálya iránt érzett ambíciójukban és motivációjukban erősíthetik meg őket, ezért is van alapvető jelentősége a gyakorlóintézményeknek.

A Gyakorlóiskolák Iskolaszövetségének fontos célja az egyetemi fenntartású óvodák, általános iskolák és gimnáziumok hatékony működtetése és érdekképviselete. Továbbá a nem hagyományos (pedagógiai intézet, EGYMI, kollégium) gyakorlóintézmények funkciójának jobb és szélesebb körben való megismertetése.